Home Megújították fogadalmukat az egyházközségi nővérek Piliscsabán

Megújították fogadalmukat az egyházközségi nővérek Piliscsabán

Megújították fogadalmukat az egyházközségi nővérek Piliscsabán

img

 

Az Egyházközségi Nővérek Társasága tagjai megújították szerzetesi fogadalmukat a közösség fő ünnepéhez, Szent Péter és Szent Pál apostolok napjához kapcsolódva június 28-án, Piliscsabán, a közösség központi házában.

A szentmisét Bíró László püspök mutatta be, aki homíliájában arra hívta fel a figyelmet: fontos az egyházközségekben az összetartás, a belülről való építkezés. Ne engedjünk a széthúzás, rombolás kísértésének. A mai korban pedig kiemelten is fontos a közösségek együttes, építő erejű munkája.

img02

Az Egyházközségi Nővérek Társasága tagjai abból a célból alakultak fogadalmas közösséggé 1935-ben, hogy a plébániai és az egyházközségi munkában hivatásos és képzett segítséget nyújtsanak a plébánosoknak azokban a munkákban, melyekhez nem szükséges papi felszenteltség. A társaság létrehozását különösen indokolta a már akkor mutatkozó paphiány. A társaság magyar alapítású: az ideiglenes szabályzat megújítását 1943. december 21-én Grősz József kalocsai érsek hagyta jóvá.

img03

A társaság tagjai az evangéliumi tanácsokra fogadalmat tett, hivatásos szabadállapotú világi nők, megfelelő végzettséggel. Egyházközségekben, 2-3 fős közösségben élnek és dolgoznak – többek között hitoktatást, sekrestyés vagy kántori feladatokat, plébániai adminisztrációt, irodavezetést, házvezetést végeznek. A társult tagok ima- és kegyelmi közösséget vállalva a társasággal, a közösség karizmája szerinti tevékenységet folytatnak.

A nővérek példaképei az Úr Jézust és az apostolokat szolgáló első szent asszonyok, akik a Szentírás tanúsága szerint velük voltak és szolgáltak nekik. A társaság védőszentjei az apostolok, fő ünnepük Szent Péter és Szent Pál apostolok napja, június 29-e.

img04

 

1948. december 21-én Grősz József érsek újra jóváhagyta a társaság mint világi intézmény (institutum saeculare) szabályzatát. A nővérek a plébániákon éltek, a plébános irányítása mellett dolgozva a helyi igényeknek megfelelően. A központtal szoros kapcsolatban voltak, visszajártak oda testi-lelki felüdülésre, töltekezésre (lelkinapra, lelkigyakorlatra). A tagok eredeti munkaköre és életformája megmaradt a kommunizmus idején is. Az 1989-ben újraindult társaság módosított szabályzatát Dankó László kalocsai érsek 1989. június 29-én hagyta jóvá.

Forrás és fotó:Magyar Kurír

Author: rcsukor

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.